Visegrád évszámai – 1009 – 1258 – 1328 – 1335 – 1458

Visegrád évszámai 1009 – 1258 – 1328 – 1335 – 1458

 

A honfoglalás korában e terület Árpád fejedelem testvérének, Kurszánnak lett a birtoka. Az első, latin nyelvű oklevél 1009-ben említi Visegrád várát, mely az egykori római Limes részét képező Castrum köveinek felhasználásával épült, s amely a tatárjárás (1241–1242) idején elpusztult. A mai várrendszert IV. Béla és bizánci származású felesége, Laszkarisz Mária királyné kezdte el építtetni az 1250-es években. Ennek részei a Fellegvár, a Várhegy alatti dombon az Alsóvár (a hatszög alakú Salamon-torony), valamint a Duna-parton a Vízi-bástya. Az Árpád-házi királyok kihalásával (1301) az Anjou dinasztiából származó Károly Róbert magyar király 1320 körül ebben a várban vette el feleségül a Piast dinasztiából származó Erzsébetet, III. Kázmér lengyel király testvérét. Ekkor kezdte el Károly Róbert a királyi palota építését. Ide kötődik a híres első Visegrádi királytalálkozó, 1335-ben, melyre Károly Róbert magyar király meghívta sógorát, III. Kázmér lengyel királyt, továbbá Luxemburgi János cseh királyt és a Német Lovagrendet.

Visegrád vára

Visegrád vára

A találkozó 1335 november 26-án nagy jelentőségű egyezménnyel zárult, mely biztosította az érintett országok gazdasági függetlenségét Bécstől és a nyugati kereskedőktől. Károly Róbert halála után fiát, Nagy Lajos királyt Visegrádon kereste fel a lengyel küldöttség, s ajánlotta fel a lengyel koronát számára. A koronázási ceremónia után a magyar Szent Korona mellett a lengyel koronát is a Fellegvár kincseskamrájában őrizte a koronaőrség. 

A város a következő fénykorát Mátyás király uralkodása (1458-1490) alatt érte meg. A 14 éves korában trónra ülő Mátyás király nagyszabású építkezésekbe, felújításokba kezdett: kialakult a késő gótikus részletekkel gazdagított palotaegyüttes. A reneszánsz udvarban a kor jelentős szemé- lyiségei fordultak meg, s bölcselkedtek a tudományok, a filozófia, az irodalom témájában, támogatták a művészeteket, élen jártak az újításokban. Visegrádot „földi paradicsomként” írták le. A virágzás korának a török uralom idején óriási hanyatlás és pusztítás vetett véget. A vár és a város szinte teljesen megsemmisült. A vár megmaradt részeit 1702-ben I. Lipót osztrák császár parancsára robbantották fel. 

A királyi palota történelmi falai között 1991-ben a magyar, az akkor még közös cseh és szlovák, valamint a lengyel miniszterelnök őseik példáját követve aláírásával létrehozta azt az együttműködést, melynek neve Visegrádi Négyek.

 

szöveg Molnár-Veress Pál lelkipásztor, fotó Szilágyi Enikő (megjelent az Új Kéve XXVII. évfolyamának 3-4. számában, 2019 decemberében)