Szent György Lovagrend
A Szent György Lovagrend Skandináv Nagypriorátusa
“In Veritate iustus sum huic fraternali societae”
A magyarországi alapítású Szent György Lovagrend a legrégebbi világi lovagrend, hiszen a korábban alakult lovagrendek mind egyházi lovagrendek voltak.
1326. április 24-én, Szent György napján Károly Róbert király Boleszló esztergomi érsek és a magyar püspöki kar jelenlétében hozta nyilvánosságra a rend statútumát Visegrádban. A lovagok világi és egyházi szolgálatokat egyaránt elláttak. Egyházi feladatukból fakadt a kereszténység védelme, az ünnepek fényének biztosítása, a gyöngék, a szegények és az elesettek védelme, támogatása. Ők óvták a király és az udvartartás szereplőinek biztonságát, őrizték az 1323-ban a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát, emellett lovagi tornákon ők adták a király kíséretét és a szabályok ellenőrzése is a feladatukat képezte.
A Szent György Lovagrend mind a kánonjog, mind a világi jog alapján hiba nélkül alapíttatott, alapítása soha semmissé nem nyilváníttatott és törvényes fennállása meg nem szűnt. Nyugvásából 1990-ben – tudós történészek és régészek elhatározásából – felvétetett. Rendi Alkotmányát a régi szellemben, de a 20. századvég követelményeinek megfelelően az újjászervezők megalkották. A lovaggá ütés szertartását előzetes szentmise után – ünnepélyes keretek között – a visegrádi királyi palota lovagtermében végezzük azon a helyen, ahol az alapítás 1326-ban megtörtént. Isten különös kegyelmi ajándéka, hogy a rend tagjai az alapítás helyén – történelmi környezetben – élhetik közösségi életüket.
A kis közösség, amely előtt a Szent György Lovagrend újjászervezése volt a cél, 1991. december 15-én tartotta első ülését. A lovagrend életre hívói visegrádiak voltak. Céljuk Visegrád felemelése történelmének régi fényébe, a helyi fiatalok mozgósítása, magyar nemzeti hagyományok ápolása, és az európai keresztény értékek ápolása. Az első lovagavatásra 1992. április 25-én került sor a budavári Nagyboldogasszony templomban.
A lovagrend tagjai a lovagrend közös és nyilvános megjelenése alkalmával a rend öltözékében tartoznak megjelenni és viselni tartoznak hivatali jelvényüket. A Rendi Tanács a Rend parancsnoki és tiszti karának nagyon fontos fóruma. Célja a hazai, az elcsatolt nemzetrészeken, valamint az európai országokban működő nagypriorok, priorok közös kapcsolatának kialakítása, a lovagrend egységének felépítése. Az ülések Visegrádon a királyi palota lovagtermében kerülnek megrendezésre.
A lovagrend újjászerveződésekor arra alkalmas férfiak közössége, baráti társasága volt. A Rend eredetileg katonai, férfi rendként alakult. Azonban a jelenkori, „felvilágosult európai gyakorlat” a változást indokolta. A kortárs európai lovagrendek is lehetővé tették a hölgyek teljes jogú tagjént való felvételét. Az 1992. október 10-i rendi gyűlésen felvetődött a női lovagrend szervezésének gondolata. 1993-ban a Lovagrend úgy döntött, hogy a női avatás együtt legyen a férfiakkal a Mátyás templomban április 24-én.
forrás:. Szent György Lovagrend, Visegrád